Arab teliv�r   Az arab l� gyors, f�rge, b�tor �s kitart�. Leny�g�z� a kecsess�ge �s az eleganci�ja. Sokszor t�zes v�rm�rs�klet�hez �rz�keny term�szet j�rul. A vele val� b�n�sm�dhoz �szt�n�s meg�rz�s, finom �rz�k sz�ks�ges.   A nom�dok �tit�rsa   Magasba �vel�, nemes tart�s� nyak�val �s kifejez� fej�vel az arab teliv�r a k�l�n�sen el�kel� fajt�k k�z� tartozik. Sz�mos kit�n� tulajdons�ga ellen�re az arab l� sajnos nem minden verseny�gra alkalmas.   Harcos eredet Az arab teliv�r, mint a neve is mutatja Keletr�l sz�rmazik. A kem�ny sivatagi �let, amelynek sor�n a lovaknak a sz�mukra tulajdonk�ppen em�szthetetlen teveeledelt kellett fogyasztaniuk, az arab teliv�rt k�l�nleges ellen�ll� k�pess�ggel ruh�zta fel. A nom�dok �s a harcosok biztos l�p�s�, gyors �s kitart� lovat teny�sztettek ki, amely lovas�val hihetetlen�l hossz� �tszakaszokat tudott gyorsan v�gt�ban megtenni, s kiv�telesen ig�nytelen �s sz�v�s volt.   �sid�k �ta �gy t�nik, az arab l� �sid�k �ta �l Keleten. A keresztes hadj�ratok sor�n sok arab l� ker�lt Eur�p�ba. A k�vetkez� �vsz�zadok folyam�n az eg�sz kontinensen elterjedt. A modern arab teliv�r k�l�nb�z� keresztez�sek r�v�n fejl�d�tt ki.   Minden fajok atyja? Ma szinte minden k�nny� l� ereiben arab v�r folyik. Az arab teliv�r legfontosabb alap�t�ja a vil�g l�fajt�inak, �s figyelemre m�lt� dominanci�t mutat az �r�kl�d�s folyamat�ban. Az �vsz�zadok sor�n sz�mos fajta nemes�t�s�hez haszn�lt�k fel. K�l�n�s jelent�s�g� az angol teliv�r kialakul�s�ban j�tszott szerepe. A 17. �s a 18. sz�zadban h�rom h�res arab m�n, minden teliv�r �se ker�lt Franciaorsz�gba �s Angli�ba: Byerley Turk T�r�korsz�gb�l, a tulajdonk�ppen arab-berber Godolphin Arabian, �s a h�res Darley Arabian. Ezek a cs�d�r�k kanc�k sz�zait term�keny�tett�k meg. A csik�k n�melyike maga is h�res m�n lett. Az angol teliv�r kialakul�s�val azonban az arab teliv�r teny�szt�se Eur�p�ban megszakadt. Szerencs�re egyes szenved�lyes teny�szt�k �j v�rvonalakat hoztak be, �s ism�t elkezdt�k a teny�szt�s�t. Az arab teliv�rnek ma ism�t sok rajong�ja akad.   Amire �gyelni kell Az arab teliv�r b�re nagyon finom, �s n�ha kiss� csikland�s. Tiszt�t�sakor ez�rt ink�bb haszn�ljunk gumivakar�t, �s legy�nk k�l�n�sen el�vigy�zatosak, ha lovunkat a leg�rz�kenyebb helyeken kef�lj�k – a cs�p�dudorokon, a has�n, a bels� combokon �s a fej�n.   Faji jegyek   Az arab teliv�r eredetileg val�sz�n�leg T�rkmeniszt�nb�l sz�rmazik. Onnan terjedt el �szak-Afrik�ban �s Egyiptomban. A bediunok id�sz�m�t�sunk ut�n 150 k�r�l kezdt�k el az arab teliv�rek teny�szt�s�t az Arab-f�lszigeten.   K�llem Az arab teliv�rnek sz�raz feje van magas homlokkal: a hal�nt�k vil�gosan kirajzol�dik, az ereket k�nnyen ki lehet tapintani a b�r alatt. A f�lek finoman form�ltak, egym�st�l t�vol �llnak. Nagy, kerek szemei �lland�an mozg�sban vannak. Az orrnyereg r�vid, gyakran konk�v, igen �rz�keny orrban v�gz�dik, nagy, er�sen t�dul� orrlyukakkal. M�ly, sz�les mellkasa van, r�vid h�ta �s konnyed�n �velt vagy egyenes fara. Magasan t�z�tt �s magasan hordott farka fajt�ja jellegzetess�ge. L�bai finomak �s er�teljesek, hossz� �s egyenes ugr��z�letekkel.   Marmagass�g 148 cm – 153 cm.   Sz�n A tark�n k�v�l minden sz�n megengedett, legink�bb elterjedt a sz�rke.   Jellem Ink�bb �l�nk temperamentuma ellen�re az arab teliv�r rendk�v�l szel�d, �s k�nnyen idom�that�; mindazon�ltal nem kev�s finom ujjbegy�rint�sre van sz�ks�ge. Az arab teliv�r rengeteg energi�val b�r�, vaskos �s mozg�kony l�. Mivel nagyon gyors, versenyeken is gyakran szerepel. J�r�sa azonban lapos, ez�rt d�jlovagl�sra nem a legalkalmasabb. Az ugr�s sem tartozik az er�ss�gei k�z�, mivel nincs hozz� kell� ugr�ereje. Azonban kit�n� terepl�, �s a t�vols�gi lovasok nagy becsben tartj�k.   K�pek az arab teliv�rr�l:                                                                                            Forr�s: Love Horses